Hungary
Magyarországi Hangfelvétel-készítési Szabályok: Hozzájárulás, Büntetések és a 2025-ös MI-szabályozás
This page is being updated. Please check back shortly.
Frequently Asked Questions
Rögzíthetek egy telefonhívást Magyarországon anélkül, hogy szólnék a másik félnek?
Nem. Magyarországon a hangfelvétel készítéséhez minden résztvevő hozzájárulása szükséges. Egy telefonhívás rögzítése az összes résztvevő tudta és hozzájárulása nélkül sérti a Btk. 422. §-át (legfeljebb 3 év szabadságvesztés), a Ptk. 2:48. §-át (kár bizonyítása nélküli polgári jogi felelősség) és a GDPR-t (legfeljebb 20 millió eurós közigazgatási bírság). Az egyetlen kölcsönös kivétel akkor alkalmazandó, ha egy vállalkozás rögzíti először az Ön hívását, ami Önnek is egyenlő jogot ad ugyanazon beszélgetés rögzítésére, de kizárólag egy esetleges jogvitában történő felhasználás céljából.
Milyen büntetőjogi szankciók vonatkoznak valakinek a jogellenes felvételére Magyarországon?
A Btk. 422. §-a szerinti alapeset legfeljebb 3 év szabadságvesztéssel büntethető. Az üzletszerű elkövetést, bűnszövetséget vagy jelentős érdeksérelmet magukban foglaló minősített esetek büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 219. §-a a hétköznapi személyes adatok esetén legfeljebb 1 évet, a biometrikus hangadatok esetén legfeljebb 2 évet ad hozzá. A Btk. 224. §-a hivatalos személyt és jelentős érdeksérelmet érintő ügyekben akár további legfeljebb 3 évet is hozzáadhat. Ezek a vádpontok kombinálhatók egymással, és a polgári jogi felelősség, valamint a GDPR-bírságok a büntetőjogi ítélettől függetlenül, azon felül is alkalmazandók.
Jogszerű Magyarországon a rendőrök felvétele?
A nyilvános helyen hatósági jogkört gyakorló rendőrök felvétele általában megengedett, különösen akkor, ha a rendőr közvetlenül Ön ellen intézkedik, és okkal feltételezhető, hogy jogellenes cselekmény történik. A felvételt nyíltan, nem titokban kell készíteni. A fedett nyomozók titkos felvétele, illetve az azonosításukra irányuló adatgyűjtés kifejezetten büntetendő a Btk. 422. § (2) bekezdése alapján. A legbiztonságosabb megoldás a nyílt felvételkészítés, és a felvétel kizárólag hivatalos jogi panasz céljára történő felhasználása.
Rögzíthet a munkáltatóm engem a munkahelyemen Magyarországon?
A munkáltatója előzetes tájékoztatás mellett alkalmazhat vagyonvédelmi célú megfigyelést, de a titkos megfigyelés kivétel nélkül tilos. Kamera és felvevőeszköz nem helyezhető el mosdókban, öltözőkben, konyhákban és pihenőhelyiségekben. A megfigyelés nem használható a munkavállalói teljesítmény mérésére. A munkáltatónak a felvételkészítés megkezdése előtt tájékoztatnia kell Önt a megfigyelés módszereiről, céljairól és az Ön adatvédelmi jogairól. A kamerafelvételeket főszabály szerint három munkanap után törölni kell. A NAIH egy munkáltatót 15 millió forintra bírságolt nem megfelelő átláthatóság és aránytalan megfigyelés miatt.
Hogyan kezeli a magyar jog a deepfake és a mesterséges intelligenciával generált felvételeket?
Egy valaki hírnevének megsértésére szánt hamis vagy manipulált hang- vagy videofelvétel készítése sérti a Btk. 226/A. §-át (legfeljebb 2 év szabadságvesztés). Az ilyen tartalom nyilvános terjesztése sérti a Btk. 226/B. §-át (legfeljebb 3 év, ha nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el). Az EU mesterségesintelligencia-rendelete emellett megköveteli, hogy a mesterséges intelligenciával generált hang- és videotartalmakat mesterségesen előállítottként jelöljék meg. Magyarország 2025 márciusi biometrikus megfigyelési törvénye kibővítette a rendőrség arcfelismerési jogkörét, bár uniós intézmények aggályokat vetettek fel amiatt, hogy ez sérti az AI Actet.
Felhasználható bizonyítékként egy titokban rögzített beszélgetés egy magyar bíróságon?
Elviekben igen. A Kúria kimondta, hogy a jogellenesen szerzett bizonyíték nem zárható ki automatikusan. A bíróságok mérlegelési tesztet alkalmaznak, amelyben a magánélethez való jogot az igazságszolgáltatás érdekeivel szemben mérlegelik. Ugyanakkor a jogellenes felvételt készítő személy attól függetlenül büntetőjogi felelősséggel tartozik a Btk. 422. §-a alapján, és polgári jogi felelősséggel a Ptk. 2:48. §-a alapján, hogy a bíróság elfogadja-e a felvételt bizonyítékként. Az elfogadás nem mentesíti a felvétel készítőjét a felelősségre vonás alól.
Mit jelent a Ptk. 2:48. §-a szerinti kétlépcsős hozzájárulási követelmény?
A 2:48. § alapján a felvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás és a felvétel felhasználásához vagy terjesztéséhez adott hozzájárulás két külön jogi követelmény. Ha valaki beleegyezik abba, hogy felvegyék egy megbeszélésen, ez nem jogosítja fel a felvétel készítőjét arra, hogy azt másokkal megossza, vagy az eredetileg megállapodott kereteken kívül felhasználja. Mindkét lépéshez önálló, tájékozott hozzájárulás szükséges. Bármelyik lépés megsértése polgári jogi felelősséget von maga után, beleértve a sérelemdíj megfizetését is, amelyhez nem szükséges anyagi kár bizonyítása.
Hogyan érinti a GDPR azokat a vállalkozásokat, amelyek Magyarországon hívásokat rögzítenek?
A vállalkozásoknak a GDPR 6. cikke szerinti jogalappal kell rendelkezniük (jellemzően hozzájárulással), minden rögzített hívás elején részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a célról, a jogalapról, a megőrzési időről és az érintetti jogokról, valamint teljesíteniük kell a hozzáférési és törlési kérelmeket. A NAIH 250 millió forintra bírságolta a Budapest Bankot, mert nem tájékoztatott a mesterségesintelligencia-alapú hangelemzésről, és hozzájárulás helyett tévesen jogos érdekre hivatkozott. A mesterséges intelligenciával végzett híváselemzéshez a puszta felvételkészítéshez adott hozzájáruláson felül külön, kifejezett hozzájárulás szükséges. A maximális bírság 20 millió euró vagy a globális árbevétel 4%-a.
Updates
Comprehensive refresh: added Btk. §§ 219, 422, 226/A, 226/B full analysis, Civil Code Art. 2:48 two-step consent doctrine, expanded NAIH enforcement with 2025 priorities and Budapest Bank detail, Hungary March 2025 biometric surveillance law and EU AI Act conflict, Act LXXVIII of 2024 on online aggression, cross-border recording analysis, updated penalties table, and police recording section.
Átfogó frissítés: hozzáadva a Btk. 219., 422., 226/A. és 226/B. §-ának teljes elemzése, a Ptk. 2:48. §-ának kétlépcsős hozzájárulási doktrínája, a kibővített NAIH jogérvényesítés a 2025-ös prioritásokkal és a Budapest Bank ügy részleteivel, Magyarország 2025 márciusi biometrikus megfigyelési törvénye és az AI Act-tel való ellentmondás, a 2024. évi LXXVIII. törvény az internetes agresszióról, a határon átnyúló felvételkészítés elemzése, frissített büntetési táblázat, valamint a rendőri felvételkészítésről szóló szakasz.
Sources and References
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) - hivatalos angol fordítás (2025. július 1-jei hatályos állapot)(njt.hu).gov
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) - hivatalos angol fordítás(njt.hu).gov
- 2018. évi LIII. törvény a magánélet védelméről - hivatalos angol fordítás(njt.hu).gov
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotörvény)(njt.hu).gov
- (EU) 2016/679 rendelet - Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)(eur-lex.europa.eu).gov
- (EU) 2024/1689 rendelet - az EU mesterségesintelligencia-rendelete(eur-lex.europa.eu).gov
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - a magyar adatvédelmi hatóság(naih.hu).gov
- Szabó és Vissy kontra Magyarország, EJEB 37138/14. sz. kérelem(hudoc.echr.coe.int).gov
- NMHH Internet Hotline: a személyiségi jogok védelme - képmás és hang(english.nmhh.hu).gov
- Kúria (Magyarország legfelsőbb bírósága) - büntetőjogi ügyek(kuria-birosag.hu).gov
- ECNL: Magyarország új biometrikus megfigyelési törvényei sértik az AI Actet (2025. március)(ecnl.org)
- Adatvédelmi jogszabályok és rendeletek jelentés 2025-2026: Magyarország (ICLG)(iclg.com)
- William Fry: a NAIH minden eddiginél nagyobb bírságot szabott ki a hangfelvételek jogellenes MI-alapú felhasználásáért(williamfry.com)
- CMS GDPR jogérvényesítési nyomkövető: Magyarország(cms.law)