Magyarországi Hangfelvétel-készítési Szabályok: Hozzájárulás, Büntetések és a 2025-ös MI-szabályozás

Gyors válasz: Magyarországon mindenkinek hozzá kell járulnia a felvételhez?

Igen. Magyarországon a magánbeszélgetésekről készített hang- és videofelvételekhez valamennyi résztvevő hozzájárulása szükséges. Minden beszélgetésben részt vevő személyt tájékoztatni kell arról, hogy felvétel készül, és a felvétel megkezdése előtt hozzá kell járulnia ehhez. A hallgatás vagy a beszélgetésben való további részvétel önmagában nem elegendő a hozzájáruláshoz.

Ezt a szabályt három, egymástól független jogi keret érvényesíti. A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény, Btk.) az engedély nélküli felvételkészítést a 422. §-a alapján bűncselekménnyé nyilvánítja. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) a hangfelvételeket a 2:48. §-a szerint személyiségi jogi védelem alá helyezi. Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR), amelynek magyarországi érvényesítéséért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felel, a hangfelvételeket személyes adatnak tekinti, amelyek kezeléséhez jogalapra van szükség.

Ezek a keretek egymástól függetlenek. Egyetlen jogosulatlan felvétel egyszerre vonhat maga után büntetőeljárást, polgári pert és a NAIH által kiszabott közigazgatási bírságot. Közöttük nincs hierarchia; mindegyik útnak saját eljáró hatósága és saját jogorvoslati eszközei vannak.

A Btk. 422. és 219. §-a: a büntetőjogi keret

A magyar Büntető Törvénykönyv tartalmazza a jogosulatlan felvételkészítés elsődleges büntetőjogi tilalmát. Két szakasz működik együtt: a 422. § a tiltott adatszerzésről, a 219. § pedig a személyes adattal való visszaélésről rendelkezik.

A 422. §: tiltott adatszerzés

A Btk. 422. § (1) bekezdése bűncselekménnyé nyilvánítja a személyes adat, a magántitok, az üzleti titok vagy az üzemi titok jogosulatlan megszerzését az alábbi módszerek bármelyikével:

• Más lakásának vagy helyiségének titkos átkutatása
• Más otthonában zajló tevékenység technikai eszközzel történő megfigyelése vagy rögzítése
• Lezárt küldemény felbontása és tartalmának rögzítése
• Elektronikus hírközlő hálózaton vagy információs rendszeren továbbított adat kifürkészése

A lényeg a titkosság és a technikai eszköz együttes alkalmazása. Ebbe a körbe tartozik a zsebben elrejtett okostelefonnal rögzített beszélgetés éppúgy, mint a hálózati szinten lehallgatott internetes (VoIP) hívás, vagy a tárgyalóteremben a résztvevők tudta nélkül elhelyezett diktafon.

Alapesetben kiszabható büntetés: legfeljebb 3 év szabadságvesztés.

A Btk. 422. § (4) bekezdése 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre emeli a büntetési tételt, ha a bűncselekményt:

• Hivatalos személynek kiadva magát, vagy hatósági jogkör színlelésével
• Üzletszerűen (üzletszerűen) követik el
• Bűnszövetségben
• A sértettnek jelentős érdeksérelmet okozva

A minősített eset a magyar jogrendszerben bűntettnek minősül. A bűntett miatti elítélés végleges büntetett előéletet eredményez, és szakmai engedélyek elvesztésével, közhivatal viseléséből való kizárással, valamint egyes foglalkozásoktól való eltiltással járhat.

A Btk. 422. § (3) bekezdése önálló bűncselekménnyé nyilvánítja a jogellenesen megszerzett adat továbbadását vagy felhasználását. Ha valaki tudottan jogellenesen készült felvételt ad tovább, ugyanolyan büntetőjogi felelősséggel tartozik, mintha maga készítette volna a felvételt. Ez a rendelkezés azokra is kiterjed, akik a jogellenesen megszerzett felvételt közösségi médiában megosztják, vagy újságíróknak továbbítják.

A 219. §: személyes adattal visszaélés

A Btk. 219. §-a a személyes adat adatvédelmi jogszabályokat sértő, jogosulatlan kezelését szabályozza. A bűncselekmény megvalósulásához haszonszerzési cél vagy jelentős érdeksérelem okozása szükséges, és az elkövetőnek mindvégig szándékosan kell eljárnia.

A büntetési tétel az adat típusától függően emelkedik:

• Hétköznapi személyes adat jogosulatlan vagy a megjelölt céltól eltérő kezelése: legfeljebb 1 év szabadságvesztés
• Különleges adatkategóriák (ide tartozik a biometrikus adat is; a hangminta a GDPR 9. cikke alapján biometrikus adatnak minősül, ha azonosítási céllal kezelik): legfeljebb 2 év szabadságvesztés
• Hivatalos személy közhatalommal visszaélve követi el a bűncselekményt: legfeljebb 3 év szabadságvesztés, bűntettként minősítve

A Btk. 219. és 422. §-a nem zárja ki egymást. Az ügyészség mindkét tényállás alapján vádat emel, ha a tényállás ezt indokolja. Az az ügyfélszolgálati alkalmazott, aki személyes anyagi haszonszerzés céljából titokban rögzíti az ügyfélhívásokat, egyszerre vonható felelősségre mindkét rendelkezés alapján.

A 224. §: levéltitok megsértése

A Btk. 224. §-a bűncselekménnyé nyilvánítja a lezárt küldemény, ezen belül az elektronikus üzenetek és a magánlevelezés megsemmisítését, felbontását vagy kifürkészését. Az alapeset vétségnek minősül.

A büntetési tétel a körülményektől függően emelkedik:

• Hivatali helyzettel vagy közhatalommal visszaélve: legfeljebb 1 év szabadságvesztés
• Jelentős érdeksérelmet okozva: legfeljebb 2 év szabadságvesztés
• Hivatalos személy, hivatali helyzetével visszaélve, jelentős érdeksérelmet okozva: legfeljebb 3 év szabadságvesztés

A 224. § szerinti bűncselekmények magánindítványra büntethetők (magánindítványra büntethető). A sértettnek az elkövető kilétének megismerésétől számított 30 napon belül kell megtennie a feljelentést. Ha a cselekmény már összefügg egy állami vádemeléssel, az ügyészség magánindítvány nélkül is eljárhat.

A 223. §: magántitok megsértése

A Btk. 223. §-a azokat a szakembereket sújtja, akik a munkájuk során tudomásukra jutott bizalmas információt jogosulatlanul felfedik: orvosokat, ügyvédeket, pszichológusokat, közjegyzőket és hivatalos személyeket, akik indokolatlanul feltárnak magántitkot.

Alapbüntetés: elzárás. Jelentős érdeksérelem esetén a büntetési tétel felső határa 1 év szabadságvesztésre emelkedik. Az eljárás megindításához magánindítvány szükséges.

A Btk. 226. §-a: képfelvétel-alapú bűncselekmények és hamis felvételek

A Btk. 226/A. és 226/B. §-a egy önálló, de kapcsolódó tényállási kört céloz meg: a hírnév megsértésére alkalmas, manipulált felvételek készítését és terjesztését. Ezek a rendelkezések a mesterséges intelligenciával generált szintetikus tartalmak terjedésével egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

A 226/A. §: hamis felvétel készítése

A Btk. 226/A. §-a bűncselekménnyé nyilvánítja egy személyről hamis vagy meghamisított hang- vagy videofelvétel készítését a hírnevének megsértése céljából. A rendelkezés minden manipulált felvételre kiterjed, nem csak a digitálisan előállított tartalmakra.

Büntetés: legfeljebb 2 év szabadságvesztés (vétségi minősítés).

A 226/B. §: hamis felvétel terjesztése

A Btk. 226/B. §-a a hamis vagy manipulált felvétel nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételét szabályozza.

Alapesetben: legfeljebb 2 év szabadságvesztés. Ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el, vagy az jelentős érdeksérelmet okoz, a büntetési tétel legfeljebb 3 év szabadságvesztésre emelkedik, és a cselekmény bűntetté minősül.

A nagy nyilvánosság minősítő körülmény kiterjed a közösségimédia-platformokon, televíziós adásban vagy vírusszerűen terjesztett tartalmak megosztására. Egy tízezreknek megosztott manipulált hangfelvétel jellemzően ebbe a körbe tartozik.

Ezek a rendelkezések a Btk. 422. §-ától függetlenül érvényesülnek. A 226/B. §-t akkor is megsértheti valaki, ha egy másik személyről készült deepfake felvételt terjeszt, még akkor is, ha soha nem készített saját maga felvételt az adott személyről. A bűncselekmény lényege a hamis tartalom előállítása és terjesztése, nem pedig a mögöttes megfigyelési cselekmény.

A Ptk. 2:48. §-a: személyiségi jogok és a hangfelvétel

A magyar Polgári Törvénykönyv a büntetőeljárástól teljesen független, párhuzamos polgári jogi jogorvoslatot biztosít. A Ptk. szerint a hang- és képfelvétel személyiségi jogi védelem alá esik, ugyanabba a védett kategóriába tartozva, mint az élet, a testi épség, a jó hírnév és a személyi szabadság.

A 2:42. §: a személyiségi jogok általános kerete

A 2:42. § kimondja, hogy mindenkit megillet a személyiségi jogok szabad gyakorlásának joga. A védett érdekek között szerepel a magánélet, a családi élet, a jó hírnév, valamint a saját hang és képmás védelméhez való jog. Ez az alaprendelkezés azt jelenti, hogy a jogosulatlan felvételkészítés nem pusztán adatvédelmi kérdés, hanem egy alapvető polgári jog megsértése.

A 2:48. §: a hang- és képfelvételhez való jog

A 2:48. § egy kétlépcsős hozzájárulási eljárást ír elő, amely Magyarországon minden felvételre irányadó:

Első lépés: az érintett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy bárki felvételt készítsen a hangjáról vagy a képmásáról.

Második lépés: külön hozzájárulás szükséges a felvétel bármilyen módon történő felhasználásához vagy terjesztéséhez.

A felvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználáshoz való hozzájárulást is. Az a résztvevő, aki beleegyezik abba, hogy felvegyék egy üzleti megbeszélésen, továbbra is teljes joggal megtagadhatja a hozzájárulást ahhoz, hogy a felvételt harmadik személyekkel megosszák, online feltöltsék vagy bírósági eljárásban felhasználják. Mindkét lépéshez önálló, tájékozott hozzájárulás szükséges.

A 2:48. § szerinti hozzájárulás megadható szóban, írásban, vagy olyan magatartással, amely egyértelműen kifejezi a beleegyezést. A hallgatólagos hozzájárulást a magyar bíróságok szűken értelmezik. A körülményekből objektíven ki kell tűnnie annak, hogy az érintett tudatában volt a felvétel készítésének, és azt kifejezetten elfogadta.

A 2:48. § tartalmazza a nyilvános rendezvényekre vonatkozó kivételt is. A tömegről vagy a nyilvános eseményeken való megjelenésről készült felvételekhez nem szükséges az összes érintett egyéni hozzájárulása. Ez vonatkozik a tüntetések, felvonulások, koncertek és politikai gyűlések általános dokumentálására. A kivétel az esemény egészére alkalmazandó; ha valaki egy adott résztvevőt céltudatosan, kiemelten vesz fel egy nyilvános eseményen, az adott felvétel ismét a hozzájárulási szabályok hatálya alá kerül.

A 2:52. §: sérelemdíj

Ha a személyiségi jog megsértése megállapítást nyer, a 2:52. § sérelemdíjat biztosít: ez egy olyan nem vagyoni jellegű elégtétel, amelynek lényeges jellemzője, hogy a felperesnek nem kell tényleges anyagi kárt bizonyítania. Már maga a jogsértés megállapítása megalapozza a kártérítéshez való jogot.

A bíróságok az összeget a jogsértés súlyossága, az elkövetés ismétlődése, a felróhatóság mértéke, valamint a felperes társadalmi kapcsolataira és megítélésére gyakorolt tágabb hatás alapján határozzák meg. Annak a személynek, akinek a magánjellegű telefonbeszélgetését titokban rögzítették és megosztották, érvényesíthető polgári jogi igénye van akkor is, ha ebből nem keletkezett anyagi kára.

A GDPR, az Infotörvény és a NAIH jogérvényesítése

Uniós tagállamként Magyarország a hangfelvételekre is alkalmazza az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). Egy magánjellegű beszélgetésről készült felvétel személyes adatot rögzít. Minden olyan rendszer, amely ezeket a felvételeket kezeli, tárolja, elemzi vagy továbbítja, a GDPR teljes szabályrendszerének hatálya alá tartozik.

Az Infotörvény: 2011. évi CXII. törvény

Magyarország nemzeti adatvédelmi törvénye, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) már a GDPR hatálybalépése előtt is érvényesítette az uniós adatvédelmi elveket, és a GDPR mellett továbbra is hatályban van. Ha a GDPR és az Infotörvény rendelkezései ütköznek, a GDPR élvez elsőbbséget. Az Infotörvény azokon a területeken tölt ki hézagokat, ahol a GDPR mérlegelési jogot biztosít a tagállamoknak.

A GDPR 6. cikke: a felvételkészítés jogalapja

Minden magánbeszélgetésről készült felvételhez jogalapra van szükség a GDPR 6. cikke alapján. A legtöbb magyarországi magánfelvétel esetén az egyetlen alkalmazható jogalap a 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás. Ennek a hozzájárulásnak önkéntesnek, a felvétel céljához kötöttnek, tájékozottnak és egyértelműnek kell lennie. A hallgatás vagy a tétlenség nem minősül hozzájárulásnak.

A 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek szervezeti felvételkészítés esetén alkalmazható jogalap, de a NAIH szigorúan vizsgálja ennek fennállását. Minden, jogos érdekre hivatkozó szervezetnek dokumentált érdekmérlegelési tesztet kell készítenie a felvételkészítés megkezdése előtt. A NAIH már szankcionált olyan szervezeteket, amelyek ezt az értékelést elvégzése nélkül hivatkoztak jogos érdekre.

A mesterséges intelligencia alapú hangelemzés, ideértve az érzelemfelismerést, a kulcsszókinyerést vagy a rögzített hívások hangulatelemzését, esetében a NAIH állásfoglalása szerint kizárólag az önkéntes és tájékozott hozzájárulás minősül elfogadható jogalapnak. A jogos érdek nem elegendő a hangfelvételek másodlagos, mesterséges intelligenciával történő feldolgozásához.

A NAIH átláthatósági követelményei a rögzített hívások esetén

A NAIH minden rögzített hívás elején megköveteli az adatkezelőktől az alábbiak közlését:

• Hogy a beszélgetést rögzítik
• A felvétel célját
• Az adatkezelés jogalapját
• Az adatkezelő kilétét
• A felvétel megőrzési idejét
• Az érintett jogait, ideértve a hozzáférés és a törlés jogát

Az olyan általános megfogalmazás, mint „ezt a hívást minőségbiztosítási célból rögzíthetjük”, nem felel meg a NAIH elvárásainak. A tájékoztatásnak elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a hívó fél tájékozott döntést hozhasson arról, folytatja-e a hívást.

A NAIH jogérvényesítése: fontosabb ügyek és a 2025-ös prioritások

A NAIH következetesen jelentős bírságok kiszabására is hajlandónak mutatkozott a hangfelvétellel kapcsolatos ügyekben.

Budapest Bank (2022): a NAIH valaha kiszabott legnagyobb bírságát, 250 millió forintot (mintegy 653 000 eurót), a Budapest Bankra szabta ki, amiért mesterséges intelligenciával elemeztette az ügyfélszolgálati hívások felvételeit. A rendszer a hívók érzelmi állapotát mérte fel, és kulcsszavakat nyert ki a beszélgetésekből. A bank adatvédelmi tájékoztatója az adatkezelés céljaként kizárólag a „minőségbiztosítást és panaszmegelőzést” jelölte meg, a mesterséges intelligenciával végzett hangelemzésről nem tett említést. A bank ezen felül tévesen jogos érdekre, nem pedig külön hozzájárulásra alapozta a mesterségesintelligencia-alapú feldolgozás jogalapját.

Egy lakásszerelési vállalkozás ügye: egy kisebb céget 300 000 forintra (mintegy 744 euróra) bírságoltak, mert előzetes tájékoztatás nélkül rögzítette egy ügyfél telefonhívását, ezzel egyszerre sértve az átláthatósági, az adattakarékossági és a célhoz kötöttségi kötelezettséget.

Munkáltatói megfigyelés (2024): egy munkáltatót 15 millió forintra bírságoltak, mert nem teljesítette a munkahelyi megfigyelő kamerákkal kapcsolatos átláthatósági kötelezettségeit, és a megjelölt célhoz képest aránytalan megfigyelést végzett.

2024. évi összes bírság: a NAIH 2024-ben összesen mintegy 335 millió forint bírságot szabott ki a mesterségesintelligencia-alapú adatkezeléssel, adatvédelmi incidensekkel és jogellenes megfigyeléssel kapcsolatos ügyekben.

2025-ös jogérvényesítési prioritások: a NAIH részt vesz az Európai Adatvédelmi Testület 2025-ös, az érintettek törléshez való jogára összpontosító koordinált jogérvényesítési akciójában. A kamerás megfigyelés (CCTV) megfelelősége és a munkahelyi megfigyelés arányossága továbbra is a NAIH prioritásai közé tartozik. A NAIH elnöke emellett kijelentette, hogy a politikai szervezetek jogellenes adatkezelése is folyamatos figyelmet kap.

A GDPR szerinti maximális közigazgatási bírság a legsúlyosabb jogsértések esetén: legfeljebb 20 millió euró, vagy a világszintű éves árbevétel 4%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg.

Az érintettek jogai a felvételekkel kapcsolatban

A GDPR széles körű jogokat biztosít azoknak a személyeknek, akiknek a hangját rögzítik:

A hozzáférés joga (15. cikk): az adatkezelőnek lehetővé kell tennie, hogy az érintett meghallgassa a rá vonatkozó felvételt, és arról másolatot kapjon. Ha a felvételen több személy is szerepel, mindegyikük önálló érintettnek minősül, saját, önálló hozzáférési joggal.

A törléshez való jog (17. cikk): az érintett kérheti a rá vonatkozó felvétel törlését. Az adatkezelőnek az érvényes törlési kérelmeket 30 napon belül teljesítenie kell. A NAIH 2025-ös jogérvényesítési fókusza kifejezetten arra irányul, hogy a szervezetek a gyakorlatban hogyan kezelik a törlési kérelmeket.

Az adatkezelés korlátozásához való jog (18. cikk): ha az adat pontossága vagy az adatkezelés jogszerűsége vitatott, az érintett kérheti az adatkezelés felfüggesztését a vita rendezéséig.

Az EU mesterségesintelligencia-rendelete: a 2025-ös magyar ellentmondás

Az EU mesterségesintelligencia-rendelete (AI Act) 2024 augusztusában lépett hatályba, az elfogadhatatlan kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó tilalmak pedig 2025 februárjától váltak érvényesíthetővé. Magyarország jogalkotási válasza jelentős megfelelési feszültséget teremtett az uniós szabályrendszeren belül.

Mit tilt és mit ír elő az AI Act

Az AI Act megtiltja, hogy a bűnüldöző szervek nyilvános térben valós idejű távoli biometrikus azonosítást végezzenek, kivéve néhány szűken meghatározott esetet. A rögzített anyagból utólag végzett arcfelismerés nem tiltott, hanem magas kockázatúnak minősül, és 2026 augusztusától szigorú követelmények vonatkoznak rá.

Az AI Act emellett előírja, hogy a szintetikus hang-, video- vagy képtartalmat előállító MI-rendszerek jelöljék meg, hogy a tartalom mesterségesen generált. Ez az átláthatósági kötelezettség közvetlenül összefügg a Btk. hamis felvételekre vonatkozó 226/A. és 226/B. §-ával.

Magyarország 2025 márciusi biometrikus megfigyelési törvénye

2025 márciusában az Országgyűlés 24 órán belül, nyilvános vita nélkül fogadott el három törvénymódosítást. A 2025. április 15-én hatályba lépett módosítások jelentősen kibővítették a rendőrség jogkörét arra, hogy szabálysértési eljárásokban arcfelismerő technológiát alkalmazzon.

A módosítások előtt az arcfelismerés kizárólag a szabadságelvonással is büntethető szabálysértések esetén volt megengedett. A módosítások után a rendőrség bármely szabálysértés esetén alkalmazhatja az arcfelismerést, ideértve a szabálytalan úttestátkelést és a tiltott gyülekezéseken, például a Budapest Pride felvonuláson való részvételt is.

Civil szervezetek, köztük az European Center for Not-for-Profit Law (ECNL), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az European Digital Rights (EDRi) olyan jogi elemzéseket tettek közzé, amelyek szerint a módosítások sértik az AI Act valós idejű biometrikus megfigyelésre vonatkozó tilalmát. Az Európai Bizottság 2025-ös, Magyarországról szóló jogállamisági jelentése is megemlítette a jogszabályt. Megválaszolatlan marad az a gyakorlati kérdés, hogy Magyarország kényszeríthető-e a megfelelésre azelőtt, hogy a magas kockázatú szabályok 2026-ban teljes körűen hatályba lépnének.

A büntetések összefoglalása

Polgári jogi jogorvoslatok jogosulatlan felvételkészítés esetén

A büntetőeljáráson és a GDPR-bírságokon túl a jogosulatlan felvételkészítés több jogi keret alapján is polgári jogi felelősséget keletkeztet.

A Polgári Törvénykönyv alapján az a személy, akinek a hangját hozzájárulása nélkül rögzítették, személyiségi jogi igényt érvényesíthet, amelyben kérheti a felvétel további felhasználásának megtiltását, a felvétel törlését, az ítélet nyilvánosságra hozatalát, valamint sérelemdíj megfizetését. Mivel a sérelemdíjhoz nem szükséges anyagi kár bizonyítása, ez az igény akkor is érvényesíthető, ha a felvétel kizárólag méltóságsérelmet okozott.

A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény alapján a magánélet tiszteletben tartásához való törvényi jog, beleértve a hangfelvételeket is, önálló polgári jogi keresetindítási alapot biztosít. Több törvényi jogalap egyidejű rendelkezésre állása bővíti a felperes eljárási lehetőségeit.

Mindkét polgári jogi út párhuzamosan folytatható a büntetőeljárással és a NAIH-eljárással. Egyetlen felvételkészítési incidens négy párhuzamos eljárást is generálhat: büntetőeljárást, NAIH-vizsgálatot, Ptk. szerinti személyiségi jogi keresetet és a magánélet védelméről szóló törvény szerinti keresetet. Az egyéni helyzetére szabott tanácsért forduljon ügyvédhez.

Telefonhívások: a mindenki hozzájárulásán alapuló szabály a gyakorlatban

Magyarországon a telefon- és internetes (VoIP) hívásokra kivétel nélkül a mindenki hozzájárulásán alapuló szabály vonatkozik. A hívásban részt vevő minden félnek tájékoztatást kell kapnia, és a felvétel megkezdése előtt hozzá kell járulnia.

Üzleti célú hívásrögzítés

Azoknak a szervezeteknek, amelyek rögzítik az ügyfélhívásaikat, ideértve a bankokat, a biztosítókat, az ügyfélszolgálati központokat és a távközlési szolgáltatókat, egyszerre kell megfelelniük a GDPR és a Btk. követelményeinek.

A NAIH ügyfélszolgálatokra vonatkozó útmutatója megköveteli, hogy a szervezetek minden rögzített hívás elején „könnyen érthető tájékoztatást” nyújtsanak. A tájékoztatásnak ki kell térnie a célra, a megőrzési időre, az érintett jogaira, valamint arra, hogy a felvételre alkalmaznak-e bármilyen mesterségesintelligencia-alapú vagy automatizált feldolgozást. A kizárólag „minőségbiztosításra” hivatkozó, sablonos bejelentés, amint azt a Budapest Bank ügye is bizonyította, nem elegendő.

Ha a hívások elemzéséhez mesterséges intelligenciát alkalmaznak, ideértve a kulcsszófelismerést, a hangulatelemzést vagy a hitelesítési célú hangbiometrikát, a felvétel rögzítéséhez adott hozzájáruláson felül külön, kifejezett hozzájárulás szükséges a mesterségesintelligencia-alapú feldolgozáshoz is.

A kölcsönös felvételkészítési jog

A magyar polgári jog tartalmaz egy kölcsönös felvételkészítési elvet, amely az együttműködési kötelezettségben (együttműködési kötelezettség) gyökerezik. Ha egy vállalkozás rögzíti az ügyféllel folytatott telefonbeszélgetést, az ügyfelet ugyanolyan jog illeti meg ugyanazon beszélgetés rögzítésére.

A kölcsönös jognak szigorú korlátja van: az ügyfél a saját felvételét kizárólag egy jövőbeli jogvitában történő jogérvényesítés vagy védekezés céljából használhatja fel. A felvétel közzététele, megosztása vagy bármilyen más célú felhasználása sértené a hívásban részt vevő vállalati képviselők személyiségi jogait, és az ügyfelet a Btk. 422. §-a szerinti büntetőjogi felelősségnek is kiteheti.

Személyes jelenlétben történő felvételkészítés: magán- és nyilvános környezetben

Magánjellegű környezet

A magánjellegű térben, személyesen folytatott beszélgetések rögzítéséhez valamennyi résztvevő hozzájárulása szükséges. A Btk. 422. § (1) bekezdés b) pontja kifejezetten bűncselekménnyé nyilvánítja a más otthonában zajló tevékenység technikai eszközzel történő rögzítését. A beszélgetés résztvevőire nincs kivétel: az a vendég, aki hozzájárulás nélkül veszi fel a házigazdáját, megsérti a jogszabályt.

A magánlakásra vonatkozó tilalom minden olyan térre kiterjed, ahol az érintettnek ésszerűen elvárható magánélet-védelmi igénye áll fenn: magánirodák, szállodai szobák, orvosi rendelők és hasonló helyszínek.

Nyilvános események és tömegek

A Ptk. 2:48. §-a kifejezett kivételt tartalmaz a tömegről és a nyilvános eseményeken való megjelenésről készített felvételekre. A nyilvános gyűlések általános dokumentálásához nem szükséges egyéni hozzájárulás.

Ez kiterjed a tüntetések, politikai gyűlések, koncertek, felvonulások és sportesemények filmezésére. Az indokolás összhangban áll az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a nyilvános terekben fennálló magánélet-védelemre vonatkozó gyakorlatával: a nyilvános helyeken megjelenő személyek elfogadják, hogy az esemény egészének dokumentálásával kapcsolatban csökkentebb magánélet-védelmi elvárásuk lehet.

A kivételnek korlátai vannak. Ha valakit egy nyilvános eseményen célzottan megfigyelnek, például kitartóan követnek a tömegben, vagy olyan módon vesznek fel, amelynek célja az azonosítás lehetővé tétele, nem pedig az esemény általános dokumentálása, az adott felvétel ismét a hozzájárulási kötelezettség hatálya alá kerül.

Rendőrök és hivatalos személyek felvétele

A magyar jog nem biztosít teljes körű mentességet a rendőröknek vagy hivatalos személyeknek a felvételkészítés alól akkor, ha nyilvános helyen látják el a feladataikat.

Ha egy rendőr nyilvános helyen gyakorolja a hatósági jogkörét, e magatartás rögzítése az esetleges jogellenes cselekmény dokumentálása céljából általában megengedett a Ptk. 2:48. §-ának nyilvános eseményekre vonatkozó kivétele alapján, valamint azon elv alapján, hogy a közhatalmat gyakorló hivatalos személyeket e tevékenységük tekintetében csökkentebb magánélet-védelmi elvárás illeti meg.

A magyar jogi szakemberek elemzései szerint a rendőri intézkedés rögzítése akkor a legvédhetőbb, ha:

• Az intézkedő rendőr kifejezetten Ön ellen gyakorolja a hatósági jogkörét (előállítás, igazoltatás, motozás)
• Objektíven megalapozott gyanú áll fenn arra, hogy a rendőr jogellenesen jár el (indokolatlan fizikai erőszak, fenyegetés, hátrányos megkülönböztetés)
• A felvétel nyíltan, nem titokban készül
• A cél egy esetleges jogi panasz alátámasztására szolgáló bizonyíték megőrzése

A rendőrök nem konfliktusos helyzetben történő titkos megfigyelése továbbra is büntetendő a Btk. 422. § (2) bekezdése alapján, amely kifejezetten tiltja a fedett nyomozók azonosítására irányuló adatgyűjtést. A magyar jog szerint a legbiztonságosabb megoldás a nyílt felvételkészítés, és a felvétel kizárólag jogi eljárás céljára történő megőrzése.

Munkahelyi megfigyelés és a munkavállalók felvétele

Magyarország Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, 2019 áprilisában módosítva) az általános felvételkészítési szabályokra épülve konkrét rendelkezéseket állapít meg a munkahelyi megfigyelésre.

A munkáltató jogai és korlátai

A Munka Törvénykönyve 11/A. §-a lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy technikai eszközzel ellenőrizze a munkavállaló munkaköri kötelezettségeinek teljesítését, három feltétel teljesülése mellett:

1. A megfigyelésnek indokoltan összefüggésben kell állnia a munkavállaló konkrét munkaköri feladataival
2. Arányosnak kell lennie a jogszerű céllal
3. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell történnie

A megfigyelés nem használható a munkavállalói teljesítmény folyamatos videó- vagy hangmegfigyeléssel történő mérésére. A vagyonvédelem elfogadott cél; a folyamatos felvételkészítéssel történő teljesítménykövetés nem az.

Tiltott megfigyelési helyszínek

Felvevőeszköz semmilyen körülmények között nem helyezhető el zuhanyzókban és öltözőkben, mosdókban és mellékhelyiségekben, konyhákban és étkezőkben, valamint pihenő- és szünethelyiségekben. Az egyetlen kivétel az ipari telephelyeken végzett munkavédelmi megfigyelés azokban az esetekben, amikor ezt fizikai veszély indokolja.

Tájékoztatási kötelezettség és az üzemi tanács szerepe

A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalókat minden megfigyelési intézkedésről, kitérve a megfigyelés típusára, céljára, a megőrzési időre és a munkavállalók adatvédelmi jogaira. A titkos munkahelyi megfigyelés kivétel nélkül tilos. Még a munkavállalói kötelezettségszegés gyanúja sem teremt jogalapot a titkos megfigyeléshez.

Mielőtt a munkáltató jelentős számú munkavállalót érintő megfigyelési intézkedést vezetne be, egyeztetnie kell az üzemi tanáccsal (üzemi tanács). A munkahelyi kamerafelvételek főszabály szerint csak három munkanapig tárolhatók, kivéve, ha egy konkrét, jogszerű indok hosszabb megőrzést tesz szükségessé.

Kukkolás és beleegyezés nélküli intim tartalmak

Magyarországon az intim tartalmakkal való visszaélést a személyiségi jogi szabályozás és a büntetőjogi rendelkezések együttesen kezelik.

A Ptk. 2:48. §-a jelenti az alapvető védelmet: egy személy képmásáról vagy hangjáról hozzájárulás nélkül készített bármely felvétel személyiségi jogsértésnek minősül, és sérelemdíj-fizetési kötelezettséget keletkeztet, anyagi kár bizonyítása nélkül is. Ez a védelem teljes körűen kiterjed az intim tartalmakra is.

A szexualizált deepfake tartalmak és a mesterséges intelligenciával generált intim képek esetében a Btk. 226/A. és 226/B. §-a jelenti az elsődleges büntetőjogi keretet. Egy valós személyről készített, hírnévrontó céllal előállított hamis intim kép létrehozása büntetőjogi felelősséggel jár, függetlenül attól, hogy létezik-e valódi felvétel. A bűncselekmény lényege a hamis tartalom előállítása és terjesztése.

A 2025. január 1-jén hatályba lépett, az internetes agresszió elleni fellépésről szóló 2024. évi LXXVIII. törvény bevezette a Büntető Törvénykönyvbe az „internetes zaklatás” bűncselekményét. Ez legfeljebb egy év szabadságvesztéssel bünteti az azonosítható személyek elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésének szándékát vagy vágyát kifejező kijelentés, ábrázolás vagy audiovizuális tartalom elektronikus hírközlő hálózaton történő közzétételét vagy felhasználását. Bár nem kifejezetten a beleegyezés nélküli intim tartalmak elleni jogszabály, a rendelkezés olyan módon fedi le a káros tartalmak terjesztését, amely átfedésben van az intim tartalmakkal való visszaéléssel.

Az NMHH Internet Hotline 2024 októbere óta fogad bejelentéseket jogosulatlanul közzétett intim tartalmakról. Bejelentés tehető, ha az érintett hozzájárulása nélkül tettek közzé online képet, videót vagy hangfelvételt.

Deepfake tartalmak és mesterséges intelligenciával generált anyagok

A magyar büntetőjogi rendelkezések a mesterséges intelligenciával generált hang- és videotartalmakra is vonatkoznak. A Btk. 226/A. és 226/B. §-a szempontjából nem az a kulcskérdés, hogy a felvétel valódi-e, hanem az, hogy hamis vagy manipulált-e, és hogy célja-e az érintett hírnevének megsértése.

Egy politikusról mesterséges intelligenciával készített hangklón, amely olyan kijelentést ad a szájába, amelyet valójában sosem tett, és amelyet közösségi médiában terjesztenek, a 226/B. § hatálya alá tartozik. Ugyanígy ide tartozik egy magánszemélyről készített, kompromittáló helyzetet ábrázoló szintetikus videó is, amelynek célja a hírnév megsértése. Az alkalmazott mesterségesintelligencia-eszköz kifinomultsága nem befolyásolja a büntetőjogi felelősséget.

Az EU mesterségesintelligencia-rendeletének átláthatósági kötelezettségei 2024 augusztusától egy további réteget adnak ehhez. A szintetikus hang- vagy videotartalmat előállító MI-rendszereknek jelölniük kell, hogy a tartalom mesterségesen generált. Azok az üzemeltetők, akik ilyen jelölés nélkül terjesztenek mesterséges intelligenciával generált felvételeket, a Btk. szerinti büntetőjogi felelősségtől függetlenül az AI Act szerinti szabályozói felelősségre is számíthatnak.

Határon átnyúló felvételkészítéssel kapcsolatos szempontok

A magyar jog egyszerre a területi és az állampolgársági elv alapján alkalmazandó.

Mikor alkalmazandó a magyar jog egy felvételre:

• A magyar területen készült felvételekre, a résztvevők állampolgárságától függetlenül
• A magyar állampolgárok által külföldön készített felvételekre, ha a cselekmény a magyar jog szerint bűntettnek minősül
• A magyarországi lakosok személyes adatainak bármely, a világ bármely pontján működő szervezet általi kezelésére, amennyiben az uniós lakosok adatait áruk vagy szolgáltatások számukra történő nyújtásával összefüggésben kezelik (GDPR 3. cikk)

Az uniós egyablakos ügyintézési mechanizmus:

Több uniós tagállamban is működő szervezetek esetében az elsődleges felügyeleti hatóságot a szervezet fő uniós székhelye határozza meg. Egy Németországban székhellyel rendelkező szervezet, amely magyar ügyfelekkel folytatott hívásokat rögzít, elsődlegesen a német adatvédelmi hatóság GDPR-jogérvényesítésének hatálya alá tartozik, a NAIH pedig érintett felügyeleti hatóságként vesz részt az eljárásban.

Nem uniós hívó felek:

Ha egy nem uniós országban tartózkodó személy rögzít egy magyarországi lakossal folytatott hívást, a magyar jog a magyar résztvevőre alkalmazandó. A külföldi résztvevő magyar büntetőjog szerinti gyakorlati felelősségét a joghatóság terjedelme korlátozza, de a magyar résztvevő továbbra is jogosult a Ptk. 2:48. §-a alapján polgári jogi igényt érvényesíteni a magyar bíróságok előtt.

Eltérő hozzájárulási szabványok ütközése:

Amikor a felek eltérő hozzájárulási követelményekkel rendelkező országokban tartózkodnak, a felvétel előtti, mindenkire kiterjedő hozzájárulás beszerzése kielégíti a legszigorúbb alkalmazandó szabványt is. Egy amerikai székhelyű vállalkozásnak, amely magyar ügyféllel telefonál, úgy kell tekintenie az interakcióra, mintha a magyar jog szerinti, mindenkire kiterjedő hozzájárulás lenne szükséges, függetlenül attól, hogy az amerikai résztvevőre egyébként mely amerikai tagállam egyoldalú hozzájárulási szabálya vonatkozna.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felügyelete: Szabó és Vissy kontra Magyarország

Magyarország megfigyelési jogszabályai nemzetközi vizsgálat tárgyát is képezték. A Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben (37138/14. sz. kérelem, 2016) az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Magyarország nemzetbiztonsági megfigyelési keretrendszere sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét.

Az ügy egy civil szervezet munkatársainak keresetéből indult ki, akik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerinti megfigyelési jogköröket vitatták. Az EJEB megállapította, hogy a szabályozás olyan tágan volt meghatározva, hogy „gyakorlatilag bárkire” kiterjedhetett, hogy az engedélyezés kizárólag a végrehajtó hatalom kezében volt, bírósági felügyelet nélkül, hogy a nem célzott személyektől is jelentős mennyiségű adatot gyűjtöttek járulékosan, és hogy nem létezett hatékony utólagos bírósági felülvizsgálat.

Az ítélet továbbra is az irányadó nemzetközi mérce a magyarországi állami megfigyelés megengedhető határait illetően. Magyarország 2025 márciusi biometrikus megfigyelést kiterjesztő törvénye felújította ezeket a feszültségeket, mivel az európai intézmények megkérdőjelezik a jogszabálynak mind az AI Acttel, mind az EJEE-vel való összeegyeztethetőségét.

Titkos felvételek bírósági bizonyítékként való felhasználása

A titokban készített felvételek magyar bíróságok előtti elfogadhatósága mérlegelési megközelítést követ, nem pedig automatikus kizárást.

A Kúria (Magyarország legfelsőbb bírósága) kimondta, hogy „önmagában az a tény, hogy a bizonyítékot jogellenesen szerezték meg, nem zárja ki annak bírósági bizonyítékként való felhasználását”. A bíróságok eseti mérlegelési tesztet alkalmaznak, amelyben a felvételen szereplő személy adatvédelmi jogait mérlegelik az eljárási tisztesség és a helyes döntés meghozatalához fűződő érdekekkel szemben.

Egy irányadó gyermekelhelyezési ügyben a Kúria helybenhagyta egy pszichológiai vizsgálat során, írásbeli hozzájárulás nélkül készített diktafonfelvétel felhasználását. A bíróság az írásbeli jóváhagyás hiányát „csekély eljárási hibának” minősítette, nem pedig a teljes kizárás okának, elrendelte a felvétel felhasználás utáni megsemmisítését, ugyanakkor engedélyezte, hogy az arra épülő szakvélemény az iratanyagban maradjon.

A bíróságok által mérlegelt tényezők közé tartozik: tudtak-e a résztvevők az eszközről; a felvétel titkos vagy nyílt volt-e; a bizonyíték mennyire fontos az ügy kimenetele szempontjából; az adatvédelmi érveket taktikai céllal, a kedvezőtlen bizonyíték kizárása érdekében alkalmazzák-e; valamint a magánélet megsértésének arányossága az igazságszolgáltatás érdekeihez képest.

Egy döntő szempont mindig változatlan marad: a bírósági elfogadhatóság és a büntetőjogi felelősség teljesen különálló kérdések. Még ha a bíróság el is fogadja bizonyítékként a jogellenesen szerzett felvételt, az azt készítő személy továbbra is büntetőjogi felelősséggel tartozik a Btk. 422. §-a alapján, és polgári jogi felelősséggel a 2:48. § alapján. A bizonyítékként való elfogadás nem mentesíti a felvétel készítőjét a felelősség alól.